Kiemelt szolgáltatások Hőszivattyús- és napkollektoros fűtési rendszerek tervezése, kivitelezése.
Kis- és nagy teljesítményű hőközpontok előzetes igényeinek felmérése, tervezése, kivitelezése. Épületek utólagos hőszigetelése, ablakainak cseréje.
Kutak fúrása 50 cm-es átmérőig, maximum 200m mélységre. ZBR, KEOP energetikai és egyéb jellegű pályázatok megírása, energetikai tanúsítás, audittal, megvalósíthatósági tanulmánnyal, gépészeti tervezéssel és a komplett kivitelezéssel együtt. Hiteltanácsadás, államilag támogatott hitelek.
Főoldal
Üvegházhatás
A Földön az életet a Nap sugárzása teszi lehetővé, napfényre van szüksége minden élőlénynek, a növények például napsugara segítségével fotoszintetizálnak (oxigénné és szénné alakítják a környezetükből felvett széndioxidot) és ennek segítségével tartják fent a Földön a biológiai egyensúlyt. A Nap egy hatalmas gázgömb, amelynek felszíni hőmérséklete kb. 6000 C! a Föld felszínére érkező napsugarak kisebb része visszaverődik, a nagyobb részét azonban elnyeli a felszín és a Föld belsejében hő formájában elraktározódik. Ennek eredményeként a látható fény is hővé alakul. Becslések szerint az így felhalmozott jelentős mennyiségű hő, a jelenlegi energiafelhasználásunknak akár a 10.000 szerese is lehet!
Ha a Földünket nem venné körül egy légkörnek nevezett, sokféle gázból álló réteg, akkor a Föld felszínének átlagos hőmérséklete hozzávetőlegesen –18 C lenne, szemben a jelenlegi 15 C-al. A földi élet lehetőségét többek közt az üvegházhatás jelensége adja. Az említett légkörben különböző üvegházhatású gázok (ühg) találhatóak, amelyek hasonlóan viselkednek a napsugárzással szemben, mint az ablaküveg vagy a mezőgazdasági termelések során használt polietilén fóliasátor anyaga. Nagyon sokan tapasztalhattuk már a fóliasátorba belépve, az ott uralkodó páradús, napfényes, meleg levegőjű klímát.
Mi is az ühg-ok feladata?
Az ühg-ok túlnyomórészt vízgőzből, széndioxidból, metánból és egyéb anyagokból áll.
A környezetünk széndioxid koncentrációja emelkedik:
Az erdőterületek kiirtása során csökken a fotoszintézisek száma, a természetes széndioxid elnyelésének folyamata.
Földünkön percenként 29 hektár erdő tűnik el!
Globális felmelegedés
A mai klimatológusok közt általános az a nézet, hogy a közeljövőben a világ éghajlatát, főleg az emberek által előidézett ühg-ok környezetromboló hatása fogja meghatározni. Mérőállomások ezrein feljegyzett adatok alapján látszik, hogy az elmúlt 100 év alatt a bolygónk átlaghőmérséklete 0,5 C –al emelkedett. Ez a mérték még jelentős odafigyeléssel a természetes éghajlat-változékonyság keretein belül tartható lenne. A Klímaváltozás Nemzetközi Bizottsága (IPCC) által készített előrejelzés szerint, ha nem tudjuk megfékezni az ühg-ok keletkezését, akkor hozzávetőlegesen 2025.-re 1 C-os, a következő évszázad elejére 2,5 – 3 C átlagos földi hőmérséklet emelkedéssel számolhatunk. A pesszimistább nézetek szerint ezen értékeket előbb is elérhetjük, a jelenlegi életformát folytatva.
Átlagosan elfogadott nézet szerint nem szabad engedni, hogy az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklet 2 C-al jobban emelkedjen.
Becslések alapján ehhez a hőmérsékleti szinthez hozzávetőlegesen 550 milliomod térfogatrészes széndioxid szint tartozhat. A jelenlegi széndioxid-szint 370-390 ppm körüli és évente átlagosan 3 ppm-el nő.
Mi is történhet, ha a globális felmelegedés továbbra is növekedni fog?
A klímaváltozásokat tanulmányozó intézmények többsége (pl. NASA, Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala) ma már elismeri, hogy a szélsőséges időjárások a Föld felmelegedésének köszönhetők. Egyre forróbb nyarak, nagyobb áradások, hurrikánok, erdőtüzek. Ezenkívül a Föld élővilágának egyes fajai sem képesek elviselni az egyre jobban melegedő környezeti hőmérsékletet.
A globális felmelegedés várható hatásai:
A Földön az életet a Nap sugárzása teszi lehetővé, napfényre van szüksége minden élőlénynek, a növények például napsugara segítségével fotoszintetizálnak (oxigénné és szénné alakítják a környezetükből felvett széndioxidot) és ennek segítségével tartják fent a Földön a biológiai egyensúlyt. A Nap egy hatalmas gázgömb, amelynek felszíni hőmérséklete kb. 6000 C! a Föld felszínére érkező napsugarak kisebb része visszaverődik, a nagyobb részét azonban elnyeli a felszín és a Föld belsejében hő formájában elraktározódik. Ennek eredményeként a látható fény is hővé alakul. Becslések szerint az így felhalmozott jelentős mennyiségű hő, a jelenlegi energiafelhasználásunknak akár a 10.000 szerese is lehet!
Ha a Földünket nem venné körül egy légkörnek nevezett, sokféle gázból álló réteg, akkor a Föld felszínének átlagos hőmérséklete hozzávetőlegesen –18 C lenne, szemben a jelenlegi 15 C-al. A földi élet lehetőségét többek közt az üvegházhatás jelensége adja. Az említett légkörben különböző üvegházhatású gázok (ühg) találhatóak, amelyek hasonlóan viselkednek a napsugárzással szemben, mint az ablaküveg vagy a mezőgazdasági termelések során használt polietilén fóliasátor anyaga. Nagyon sokan tapasztalhattuk már a fóliasátorba belépve, az ott uralkodó páradús, napfényes, meleg levegőjű klímát.
Mi is az ühg-ok feladata?
- A Napból érkező rövidhullámú sugarak átengedése.
- A Föld által visszasugárzott hosszúhullámú (infravörös) sugarak visszatartása.
Az ühg-ok túlnyomórészt vízgőzből, széndioxidból, metánból és egyéb anyagokból áll.
A környezetünk széndioxid koncentrációja emelkedik:
- Szerves anyagok lebomlásakor.
- Élőlények (az ember!) kilégzésekor.
- Tüzek égésekor.
- Fosszilis tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, stb.) égésekor.
Az erdőterületek kiirtása során csökken a fotoszintézisek száma, a természetes széndioxid elnyelésének folyamata.
Földünkön percenként 29 hektár erdő tűnik el!
Globális felmelegedés
A mai klimatológusok közt általános az a nézet, hogy a közeljövőben a világ éghajlatát, főleg az emberek által előidézett ühg-ok környezetromboló hatása fogja meghatározni. Mérőállomások ezrein feljegyzett adatok alapján látszik, hogy az elmúlt 100 év alatt a bolygónk átlaghőmérséklete 0,5 C –al emelkedett. Ez a mérték még jelentős odafigyeléssel a természetes éghajlat-változékonyság keretein belül tartható lenne. A Klímaváltozás Nemzetközi Bizottsága (IPCC) által készített előrejelzés szerint, ha nem tudjuk megfékezni az ühg-ok keletkezését, akkor hozzávetőlegesen 2025.-re 1 C-os, a következő évszázad elejére 2,5 – 3 C átlagos földi hőmérséklet emelkedéssel számolhatunk. A pesszimistább nézetek szerint ezen értékeket előbb is elérhetjük, a jelenlegi életformát folytatva.
Átlagosan elfogadott nézet szerint nem szabad engedni, hogy az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklet 2 C-al jobban emelkedjen.
Becslések alapján ehhez a hőmérsékleti szinthez hozzávetőlegesen 550 milliomod térfogatrészes széndioxid szint tartozhat. A jelenlegi széndioxid-szint 370-390 ppm körüli és évente átlagosan 3 ppm-el nő.
Mi is történhet, ha a globális felmelegedés továbbra is növekedni fog?
A klímaváltozásokat tanulmányozó intézmények többsége (pl. NASA, Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala) ma már elismeri, hogy a szélsőséges időjárások a Föld felmelegedésének köszönhetők. Egyre forróbb nyarak, nagyobb áradások, hurrikánok, erdőtüzek. Ezenkívül a Föld élővilágának egyes fajai sem képesek elviselni az egyre jobban melegedő környezeti hőmérsékletet.
A globális felmelegedés várható hatásai:
- A felmelegedés sebessége számos ökoszisztéma számára túl gyors ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon így teljesen pusztulásra lesz ítélve.
- A tengerszint emelkedése során számos tengerparti várost elönt a víz. A Déli-sarkon és a Grönlandon levő jéghegyek olvadása esetén a tengerszint akár méterekkel is megemelkedhet.
- A csökkenő a mezőgazdasági területek egyre rosszabb termésátlagokat lehet produkálnak.
- A melegedő klíma miatt gyorsabban fogyhatnak a vízkészletek
- Országok közti konfliktusok lehetősége, a jobb földrajzi területekért.
- A jelenlegi energiafogyasztás csökkentése.
- A fosszilis energiaforrások helyett megújuló energiaforrások használata.
- Az energiahatékonyság tökéletesítése.
- A trópusi erdők irtásának megállítása.
- Az ühg-ok kibocsátásának csökkentése.